Believe – 1×01 (Pilot)

Sorozat szempontból vártam a tavaszt. Na nem azért, hogy kinyithassak ajtót, ablakot, s majd friss levegő áramoljon be, miközben én majd benn szórakozok. Hanem azért, mert a szeptemberre tervezett egyetlen egy újonc sem volt elég erős ahhoz, hogy kitarthassak mellettem, mert a legtöbb már az első résszel elbukott nálam. Most a szériák minőségi ennyire rossz, vagy az én ízlésemnek nem jönnek be, de tény, hogy ami érdekelt, az most tavasszal indult.
Ilyen volt a Believe is, amely egyébként felkeltette az érdeklődésemet, de igazából nem tördeltem az ujjaimat a premierig. Ebből a szempontból pedig nem is volt elvárásom. És mivel ezek nem is igazán voltak, így nem is volt nagy lehetőség arra, hogy csalódhassak. Habár tény, hogy azt a negyvenöt percet, amit a bevezető epizódra szántam, azt másra is bőségesen „elpazarolhattam” volna.

Tovább… →

Resurrection – 1×01 (Pilot)

Körülbelül egy évvel ezelőtt egy pihenő napom alkalmával úgy döntöttem, hogy bepótlom az általam nézett sorozatok megtekintetlen epizódjait. Mivel jó ideje sajnálatos módon ezek nagy része számomra már csak minőségtelen hulladéknak számítanak, így ezt a tervemet hamar sikerült teljesíteni. Ekkor jött az, hogy szokásomhoz híven úgy döntöttem, hogy a gép előtt meresztem a hátsómat, s valami érdekes után kutakodok a neten szórakozás céljából. Ekkor akadtam rá a Les Revenants-ról szóló bejegyzésre, melynek köszönhetően alig két nap alatt sikerült magamévá tenni a kilenc epizódos első évadot.
Nem voltak benne semmiféle látványos elemek, nem hullottak benne fejek, s vérfürdő sem volt. Mindezek mellett természetesen meztelenkedés, s töménytelen akció jelenetek is kimaradtak. Azonban az alaptörténet, majd pedig a hangulat nekem nagyon bejött. Igazából egy mondatba is belefér a sztori: emberek élik mindennapi életüket, majd egy kis filmszakadás, s miután magukhoz térnek próbálják az életüket folytatni. Legalábbis próbálnák, ha időközben nem jönnének rá, hogy bizony meghaltak. A koncepció nekem nagyon bejött, s iszonyatos tetszett. Itt mutatkozott meg egyébként a zsenialitás, hogy nem kell beleölni egy sorozatba rengeteg pénzt, hogy látványos legyen, s nem kell minden percben formás testű embereket mutogatni, hogy oda bilincselje a nézőt a képernyőhöz. Elég annyi, ha jól meg van csinálva az adott produktum. Amikor tavaly napvilágra került, hogy ugyanezzel az alaptörténettel érkezik az amerikai abc csatorna műsorára a Resurrection, már képzeletben számoltam a napokat hátra. Egyetlen egy dolog nem tetszett az egészben, hogy a premier 2014 márciusára lett tervezve. Sokat vártam rá, de úgy érzem, megérte.

Tovább… →

About A Boy – 1×01 (Pilot)

Amikor májusban beharangozásra került a sorozat akkor én azonnal a várólistámra tettem. Mindazon ellenére, hogy semmit nem tudtam a szériáról, s még annyit sem szégyenszemre, hogy mely műfajt fogja erősíteni majd a tévés évad második felében műsorra kerülő sorozat. Épp ezért is lepett meg például, hogy a bevezető epizód a huszadik perc után nem sokkal véget is ért, amin én bevallom nagyon meglepődtem. Aztán jöttem rá némi utána olvasás után, hogy tulajdonképpen egy sitcomról lenne szó.
Többször említettem, hogy sokszor pont azért bukik meg egy film, sorozat, vagy játék, mert éppenséggel nagy elvárásokkal ülünk le mellé. Ezt saját magamon is megtapasztaltam, így igyekeztem ezt mellékvágányra helyezni. Azonban annak ellenére, hogy semmiféle elvárásom nem volt a sorozattal szemben szépen alulmúlta önmagát. Mindenesetre egy biztos, hogy a második részből köszönöm szépen, de nem kérek.

Tovább… →

Star-Crossed – 1×01 (Pilot)

Oké The CW, meg a célközönség nők. Rendben, sokan mondták, hogy ebből fakadóan az ember ne lelkesedjen túlságosan, hisz lényegében a célcsoport mellett az alacsony büdzsé is azt jelzi, nem kell nagy elvárásokat táplálni a midseason-ben induló sorozathoz. Igen, igen, hatalmas tapsvihar, mert én megtettem, s bizony akkorát zakóztam szépen pofára, amely simán megérne egy fényképet is.
Oké, oké már a bemutató napjához közeledve is érzékelhető volt, hogy nem fog világot váltani, de azért valamit ennyire elrontani, hogy lehet? De most komolyan? Ekkora klisétengert nem tudom mikor láttam utoljára. Fáj a szívem, komolyan…

Tovább… →

South Park: 10.évad

Nagy kedvelője voltam a sorozatnak régen. De annyi néznivaló volt, hogy ennek a tengerében szépen el is tűnt a South Park, s nem is kaszáltam el, hanem egyszerűen nem jutott rá időm, hogy megnézzem a friss részeket. Utána pedig valahogy már nem mozgatott meg a dolog. A Comedy Central-nak köszönhetően bele-bele pillanthattam ismét epizódokba, így aztán úgy döntöttem, hogy mivel kevés a néznivaló, akkor ismét ideje visszavenni a nézendők közé. S nem csak azért, mert jelenleg már túl van kerek tizenhét évadon.
Mikor ténylegesen belekezdtem, akkor épp azon kezdtem el gondolkodni, hogy vajon hol is volt az a pont, amikor ténylegesen abbahagytam, s tovább már nem érdekelt. A tizedik évad végén rájöttem, hogy nálam ez volt a fordulópont, ugyanis itt szálltam ki. Azt hiszem nem is ok nélkül. Ugyan az elkövetkezendő két hét kemény lesz, s kevés időm is lesz, s egyelőre még nem tudom belekezdek, vagy konkrétabban bele merjek-e kezdeni a következő etapba.

Tovább… →

Da Vinci’s Demons – 1×01 (Pilot)

Annak ellenére, hogy szín ötös voltam történelemből még soha sem szerettem. Csak könnyű volt megtanulni, mint mondjuk egy fizikát. Bár szerintem egy gyengébb tanuló is halott már Leonardo Da Vinci-ről, akiről eddig rendkívül sok írás, film készült. Mondjuk az ilyen témájú dolgok nem is nagyon vonzottak, s akár szégyen, akár nem, de a címbéli sorozatról, mely tavaly mutatkozott be nem is nagyon hallottam. Egészen addig, míg az amerikai FOX csatorna itthon nem indult el, s az egyik húzónév, amellyel körbe volt plakátolva a város nem más volt, mint a Da Vinci’s Demons. Nem volt kérdés, hogy be kell próbálnom, csak az, hogy mikor. Most kerítettem rá időt.

Tovább… →

Episodes – 1×01 (Pilot)

A sorozat nézési szokásaim eléggé megváltoztak az elmúlt pár évben. Nem csak azért, mert zsúfolt lett a szabadidőm a munka miatt, hanem azért is, mert sokszor nem volt mit nézzek. A régi kedvencek vagy véget értek, illetve kifulladtak, ha a minőségről van szó. Akadt olyan, amellyel kegyetlen, s szívtelen voltam, s magára hagytam. De vannak még olyanok, melyeket nyomon követek, de magam sem értem miért. Mint egy rossz kapcsolat, melynek tudom, hogy vége van, de a régi szép emlékek miatt nem tudok szakítani.
Fentiek ellenére azért szépen megritkult az általam nézett sorozatok száma. Így nem csak a régieket néztem újra, hanem úgy döntöttem, hogy szinte mindent bepróbálok, amelynek pozitív visszhangja van és/vagy bejön az alaptörténet. Ilyen az Episodes is, amellyel egyébiránt hatalmas nagy bajban vagyok. Vannak sorozatok amelyek tetszenek, s vannak olyanok, amelyek viszont nem. Azonban eléggé ritka azon szériák száma, melyeknek bevezető epizódja után nem tudom eldönteni, hogy mi legyen. Megnézzem-e a második részt, vagy ne. Legalább egy hete néztem meg az első részt a címben szereplő sorozatból, de még mindig nem vergődtem zöld ágra, hogy mi is legyen vele végül.

Tovább… →

South Park: 9.évad

Létezik egy olyan szórakozási eszköz, melynek neve hullámvasút. Az ember felül rá, majd szépen elindul. Természetesen tudja, hogy mire vállalkozik, de mégis tudja, hogy az utazásnak lesznek majd jó, s rossz részei. Ha jellemezni kellene a népszerű amerikai sorozatot, akkor nagyjából ehhez tudnám, mert ez jelentette nekem a kilencedik évadot.
Annak idején nem volt véletlen, hogy „kikopott” a sorozat a nézendő szériák közül. A Comedy Central-nak köszönhetően ismét megjött a kedvem, s egyre inkább elkezdtem emlékezni, hogy milyenek is voltak azok az évadok, amelyeket annak idején nyomon követtem. Tudtam mire vállalkozok bő egy hónappal ezelőtt, de szerencsére jól haladtam, így lassan utolérem magam ezen a téren, s végre nem látott epizódokat is megnézem. Eldől majd részemről is, hogy valóban olyan silánnyá változott a széria, mint ahogyan többen mondták.

Tovább… →

South Park: 8.évad

Ugyan már pár napja lehúztam a South Park nyolcadik évadát, de sajnos időhiány miatt inkább az epizódok további követésére adtam a fejemet, mint hogy leírjam ismét véleményemet az épp aktuális szezonról, amit befejeztem. Valahol sajnálom, hogy akkor nem ragadtam virtuális pennát, s nem írtam egy szép bejegyzést róla, mert most kicsit kómásan ez mindenképp nehéz lesz.
A nyolcadik évad nem csak azért volt különleges számomra, mert végre egy olyan etapot láttam, amelynek minden epizódjára már emlékeztem, hanem azért is, mert ezek ellenére valóban szórakoztatott, s lekötötte a figyelmemet. S belül pedig elöntött ismét az az érzés, amit már rég éreztem a sorozattal kapcsolatban.

Tovább… →

South Park: 7.évad

Ha kinézek az ablakon – főleg felkelés után, kómás fejjel – nehéz eldönteni, hogy most tél van, vagy pedig tavasz. Ennek ellenére gyermekkorom óta meglévő szokásomon, miszerint télen hibernálom magam a négy fal közé, nem változott. S mivel az aktuális szériák pihenőre vonultak, s számuk is alaposan lecsökkent tökéletes ötlet volt South Park-ba való visszatérés.
A húsz perces epizódok pedig megfelelőek voltak arra, hogy akár pár nap alatt magamévá tudhassak egy-egy évadot. Ebből fakadóan pedig örömmel nyugtáztam, hogy nem volt rossz ötlet ismételten elővenni a szériát. Így a hetedik évad után mosoly ül az arcomon továbbra is.

Tovább… →