Címke: Sorozat

Búcsú a nyártól

Kecskenyál

Egyre inkább közeledünk ahhoz, hogy elbúcsúzzunk a nyártól, hisz ugyanis ideje korán beköszöntött a szeles, s esős időjárás. Szerencsére éppen erre az időszakra időzítettem a szabadságomat, így igyekeztem itthon elütni a szabadidőmet. Ugyan jobban örültem volna, ha kijutok a strandra, de sajnos be kell látnom, hogy az idei dolgok miatt megint csak egyszer tudtam kijutni, sajnos. Bár bízom abban, hogy jövőre teljesen másképp fog majd alakulni nem csak a nyaram, de az egész évem is.
Még tavasszal megszületett a terv, miszerint szeretnék majd egy jobb videokártyát a gépembe a jelenlegi a helyet, ugyanis akadt egy-két olyan játék, amelynek futtatásához kellett némi kompromisszumot kötni ahhoz, hogy tökéletes formában tehesse tiszteletét nálam. A terv úgy lett volna, hogy a szeptemberi fizetésemkor érkezik az új kártya, azonban ahogyan lenni szokott általában soha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogyan kellenének. Ugyanis két héttel a fizetés előtt a korábbi kártya szépen bemondta az unalmast, így kénytelen voltam idő előtt megrendelni egy újat, amely egy Gigabyte GTX 760 lett végül:

Probléma valóban nincs vele, s rendkívül jól teszi a dolgát. Első dolgom volt, hogy leformázzam a gépem, s minden visszakerüljön rá, így nem volt kérdés, hogy pár napos tesztelés jön, s a szabadságom egyik része is erről fog szólni. Korábbi kedvenc játékaim mind felkerültek, s köztük akadtak olyanok is, amelyek nem igazán működtek jól, de a jelenlegi kártyával tökéletesen teszik a dolgukat. Bevallom nem bántam meg a vételt, habár tény és és való, hogy elég kevés időm jutott arra, hogy tesztelhessem a kicsikét.
Aminek viszont örültem, hogy végre ismét elkezdődött a sorozatszezon, így végre nem fogok unatkozni. Habár eddig sem tettem azt, hisz továbbra is a korábbiakat nézem újra, ha már megszereztem őket HD minőségben. A Lost-tal elég szépen elhaladtam, s úgy érzem, hogy lazán eljutok az ötödik évadig. Utána már kérdéses lesz, hogy mit nézek tömény mennyiségben, de minden bizonnyal feltalálom majd magam. Habár egyelőre az új szériák közül eddig mindegyik elvérzett, s amelyiket pedig eddig nyomon követtem még nem tért vissza.

Egyelőre még nem tudom, hogy hogyan is lesz a maradék hátralévő idő az idei évből, de azért bízom abban, hogy rendesen karácsonynak nézhetünk elébe, s talán némi „fehér lepel” is lesz majd. A szabadságomat kihasználtam, hisz sokszor eljöttem itthonról, hogy kiszellőztessem a fejemet, s mindezek mellett némi nagy takarítást is beiktattam, ha már hamarosan már fel kell készülni a fűtési szezonra, bár még elviseltem volna a nyarat még egy kicsit. Játékok terén pedig nekiálltam ismét a Crysis 3-nak, illetve a Tomb Raider Legend-nek, hisz utóbbival voltak problémák a korábbi kártyával, s ami leginkább fagyásokban manifesztálódott, s nagy meglepetésre az új kártyánál ilyen problémák nincsenek. Mindezek mellett persze lassan azt is el kell fogadnom, hogy beköszönt a vaskos ősz, s szépen jönnek majd a hideg idők. Egyelőre még csak esőben jelentkezett jelen pillanatban, de bízom abban, hogy kevés esőben lesz majd részünk. Egyelőre pedig úgy döntöttem, hogy ideje eltenni egy bizonyos időre a bicajt, ha már ilyen rossz idők járnak, mert megfázni nem szeretnék. Addig pedig szabadidőmben igyekszem hasznosan eltölteni azt, ami jut majd nekem, s bízom benne, hogy nem fogok majd kimerülni.

Grey’s Anatomy: 9.évad

Kecskenyál

Amióta az eszemet tudom voltak sorozatok, amelyek tetszettek. Kezdetben az igény leginkább a szappanoperákra volt jellemző, de szerencsére a hazai tévézés elkezdett változni, s minőségibb szériák kerültek műsorra, melyekért érdemes volt leülni a képernyő elé. Régen is szerettem a sorozatokat, de a függőség ettől kezdett kialakulni. Ennek egyik hátránya viszont az volt, hogy a tévéhez voltam kötve. Rengetegszer fordult elő, hogy azért mentem álmosan másnap iskolába, mert későn kezdődött a kedvenc szériám, vagy éppen azért nem mentem el bicajozni egyet, mert ment az általam imádott sorozatom. Amióta viszont technikailag nem keveset fejlődtünk idehaza, így már szerencsére akkor tekintem meg az általam nézett sorozatom epizódját, amikor én akarom. És természetesen az olyanoknak, mint én a nyár többnyire leginkább arról szól, hogy behozza a maradásait a sorozatokkal.
Mivel a munka miatt jelentősen megcsappant a szabadidőm, így kizárólag csak az általam nagyon imádott szériákkal szoktam naprakész lenni. Azért akad pár, amelyik elfér a nézendők között, de őket csak akkor veszem elő, ha éppenséggel már nincs más nézni való. Az igazság az, hogy annak idején nagyon szerettem a Grey’s Anatomy-t, mert kellően humoros volt, de viszont tudott drámai lenni, de mindezek mellett le is tudott kötni. Viszont az évadok alatt elvesztettem az érdeklődésem, így végül elkaszáltam. De mivel valamivel el kell ütnöm az időmet, ha épp nincs mit csinálni, így végül visszatértem hozzá.

Tovább… →

Nosztalgiázzunk!

Kecskenyál

Mivel mostanság időhiány miatt kevesebbet vagyok aktív virtuálisan, így úgy döntöttem kihasználom a szabadnapomat hátralevő részét, hogy ezt a hiányosságomat pótoljam. Egyébiránt is terveztem egy hosszabb bejegyzést megejteni a „Helyzetjelentés” kategóriában, ha már az elmúlt időszakban ebből a szempontból kicsit szűkszavú voltam, s egyébiránt is nyakunkon az ősz. Az utóbbi kijelentés eléggé szemöldök húzogató, elismerem. Bár én így élem meg. Szerencsésnek mondhatom magam, mert annak ellenére, hogy bőven vannak negatívumai a jelenlegi munkahelyemnek, de szerencsére találtam hozzám hasonló embereket akikkel kijövök, illetve az esetek többségében a rám osztott feladatokkal elvagyok, s a munkakörömet is szeretem csinálni, habár akadnak kiborító helyzetek. Ebből fakadóan „gyönyörűen” eltelnek nemcsak a munkanapjaim, hanem a pihenőnapjaim is. Egyik oldalról örülök neki, mert így a terveim megvalósítása hamarabb megtörténik, viszont kevés illetve nem elegendőnek érzett idő jut ezeknek a dolgoknak, helyzeteknek a kiélvezésére. Ebből fakadóan pedig alaposan meg kell gondolnom, hogy mire szakítok időt, s mire nem.

Nem élem meg negatívumként, hiszem az időhiányt kompenzálva szerencsére minden hónapban a bankszámlámra kerül egy bizonyos összeg, amelyből tudom finanszírozni a jelenlegi életszínvonalamat. Ebből fakadóan viszont jó párszor eszembe jutott jó pár gyermekkori emlékek, s sokszor eltanakodtam azon, hogy milyen is volt annak idején. Ugyan voltak nehézségek, de az általános iskolás időszak meghatározó volt számomra, s a negatív dolgok ellenére imádtam. Viszont a tavalyi sikeres osztálytalálkozó, s idén előkerült osztályképek továbbá emelték a nosztalgikus hangulatomat.
Mivel szabadidőm, s anyagi hátterem is korlátokkal rendelkezik, így azért gondolnom kellett arra is, hogy mit is szeretnék csinálni, amikor éppenséggel itthon töltöm a pihenőnapomat. Mivel minden szériával naprakész lettem gyakorlatilag, így végül visszatértem egy régen általam elkaszálthoz a Grey’s Anatomy–hoz, mellyel a tegnapi nappal sikeresen végeztem, így az aktuális szezonnal is sikerült felzárkóznom. Nyárra maradt sorozatom így nem maradt, csak az épp aktuális Dexter, melynek épp aktuális epizódja bőven belefér a heti időmben. Gyerekként imádtam biciklizni, s leginkább azért, mert ekkor tudtam legjobban kiszellőztetni a fejem. Egyrészről jót tesz némi mozgás, másrészről pedig néha azért szükségem van arra, hogy éppenséggel ne legyenek körülöttem emberek. Ez jobb relaxáció, mint leülni játszani, vagy megnézni egy filmet. Annak idején nagyon vágytam fel a fővárosba, s bevallom őszintén – annak ellenére, hogy halványult ez a vágyam kicsit – azért valahol hiányozna a városom, hisz megyeszékhely ellenére akadnak olyan helyei, ahol nincsenek autók, csak állatok, s fák. Tökéletes kikapcsolódásnak részemről. 

A nyár maradék részére befejeztem a sorozatokat, s előtérbe a filmek kerülnek. Egyrészről szeretném valamennyi megvásárolt Blu-ray lemezt újranézni, másfelől pedig könnyebben naprakész tudok lenni ezáltal. Mindezek mellett természetesen elsősorban azok az alkotások vannak kijelölve, amelyeket imádok, így jó pár gyermekkori kedvenc is képbe került, de persze pillantást vettek az újakra is, hátha felkelti valamelyik a figyelmemet. És akkor a legutolsó sorban fő terv továbbra is a strand, melyre való kijutás egyelőre még mindig a terv fázisában van. Eddigi indokok között az időhiány, s az időjárás szerepel. Igazából az elmúlt két napra terveztem a fürdőzést, de sajnos az időjárás közbeszólt. Ugyan ma napos idő volt, de nem volt annyira meleg, hogy megmerjek kockáztatni egy strandolást, hogy aztán lebetegedjek. A többit pedig meglátom hogy alakul.

Under The Dome – 1×01 (Pilot)

Kecskenyál

Ugyan rajongója vagyok Stephen King munkásságának, de szégyenszemre eddig csak filmadaptáción láttam műveit. Egyik jelentős oka ennek leginkább az, hogy gyermekként szülők háta mögött voltam kénytelen suttyomban megtekinteni a megfilmesített műveinek vizuális termékét, majd felnőve pedig leginkább időhiány miatt nem igazán kerül kezembe könyv.
Bevallom őszintén utóbbi miatt kicsit hadilábon állok a sorozatokkal kapcsolatos hírekkel, így engem gyakorlatilag meglepetésként ért az Under The Dome bevezető epizódja, melyről először egy kritikai írásnak köszönhetően szereztem tudomást. S mivel nálam gyerekkorom óta Stephen King neve egyet jelent a minőséggel, így nem volt kérdés, hogy muszáj próbát tennem a sorozattal, melynek bevezető epizódja már egy ideje itt hevert a merevlemezemen, de csak ma jutott arra időm, hogy meglessem valóban hogyan is sikerült. Meglepő, hogy az amerikai CBS épp nyárra tette a sorozat premierjét, hisz ilyenkor leginkább a kábeles adók szériái tarolnak, míg az országos csatornák pedig uborkaszezonjukat töltik, ami nem meglepő, hisz ilyenkor kevesebben tévéznek. Igazából megpróbáltam mindenféle elvárás nélkül leülni a sorozat elé, ugyanis nagyon sokszor tapasztaltam azt, hogy pont azért vérzik el nálam egy alkotás, mert nagy elvárásokat támasztok elé. Ugyan utóbbit sikerült elkerülnöm, de sajnos azt kell mondanom, hogy az Under The Dome nem lesz az én sorozatom, így sajnos az első rész után el is köszöntem tőle.

Tovább… →

Grey’s Anatomy: 8.évad

Kecskenyál

Sorozatok szempontjából hihetetlenül sikerült szintre hoznom magam május végére. Így gyakorlatilag nem maradt néznivaló nyárra. Mivel sikerült olykor-olykor a hazai adón elcsípnem pár új epizódot, így végül úgy döntöttem kellemes kikapcsolódásként jól jöhet majd a Grey’s Anatomy, amelyet annak idején se vettem halál komolyan, így nem is mondom magam nagy rajongónak.
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy meglepetésként ért az évad néhány eseménye. A fentiekből fakadóan belefutottam jó pár spoiler-be, de ennek ellenére igyekeztem az évadot élvezni olyannyira, amennyire csak lehet. Egyelőre a kilencedik évadba mindenképp belelesek.
Tovább… →

Állatkert, te csodás!!

Kecskenyál

Az idei terveim úgy alakultak, hogy amikor szóba került a szabadság, akkor úgy döntöttem, hogy tavasszal, s ősszel kívánom két részletben kivenni. Egyrészről jó ötletnek tűnt akkor, hisz az időjárás viszonylag jó volt, hisz nem volt sem hideg, sem túl meleg, s tökéletes kiránduló idő volt ahhoz, hogy ne a négy fal közt töltsem a szabadidőd. Most azonban kevésbé tűnik annak, hisz gyakorlatilag majdnem minden szabadidőmet a munkahelyemen töltöm. Ebből fakadóan eléggé kimerültnek érzem magam, de igyekszem a hátralévő időt már kibírni.
Azt már korábban is terveztem, hogy idén is fel kellene jutni a budapesti állatkertbe. Most kivételesen nem szülőkkel, hanem egyedül terveztem felutazni, s másokkal megtervezni, hisz így anyagilag is jól jöttem ki. Bevallom elég jól éreztem magam, s nem bántam meg a felutazást. A nap java része az állatkertben telt, de szerencsére a környéken való csavargásra is jutott idő. Egyetlen egy dolgot nem sikerült megszoknom, az pedig a MÁV-ra jellemző szétszórtságot. És pár kép:

Remekül szórakoztam, s szerencsére az állatkert is elég felszerelt volt, így szinte mindent sikerült megnézni. Természetesen folyamatosan fényképeztem, s így aztán itthon is tarthattam élménybeszámolót.
Ami szórakozást illeti leginkább a punnyadás jellemez most engem. Ennek egyik oka a fentebb említett rengeteg munka. Ebből fakadóan, illetve a kiszámíthatatlan időjárásnak is köszönhetően egyelőre még nem jutottam ki a strandra idén, de megteszek mindent azért, hogy ezen a nyáron lehetőleg ne egy alkalommal jussak ki. Játékok terén teljesen parkolópályára kerültem, mert egyszerűen nincs időm rá, így maradnak a sorozatdarák, melyekkel haladok elég szépen. Azért bízok benne, hogy a júliusom kicsit eseménydúsabb lesz.

„Nyári” uborkaszezon

Kecskenyál

…és íme ismét itt van. Nyár. Vártam már nagyon főleg a szabadidős programok miatt, de sajnos az időjárás nem tette lehetővé, hogy bármely kedvenc tevékenységemnek hódolhassak. Így sem kirándulás, sem sétálgatás, s a legnagyobb szívfájdalmam még strandolás sem vált lehetővé. Ami talán a legnagyobb szívfájdalmam, hogy az előre jelzések alapján egész hónapban ilyen időjárásra számolhatunk, így sajnos a munkába való bicajozást felváltotta a sétálás, s a buszozás, s ,mindezek mellett egyelőre még kérdéses a budapesti felutazásom időpontja is.
Fentiekből fakadóan, így az időm java részét a munka, illetve az itthon döglés tette ki. Utóbbinál igyekeztem hasznosan elfoglalni magam, így leginkább szintre kerültem az összes általam nézett sorozattal. Ez alól a Jóbarátok sem kivétel, amely igazi kuriózum volt annak idején számomra, s most nagyszerű élmény volt újra nézni természetesen szigorúan HD minőségben. Tíz évaddal remekül haladtam, így a napokban értem a végére. Egyelőre még nem döntöttem el, hogy melyik széria lesz a következő kiszemelt az újranézésre, de ellenben van már esélyes, amelyről elég jók az ajánlások. Hónap végére azonban megszaporodtak a munkanapjaim, így kevés időt töltöttem a PC és a TV előtt egyaránt, így egyelőre parkolópályára került a Tomb Raider III, melynek lassan a végére érek, de időhiány miatt nem foglalkoztam vele lassan több, mint egy hete. Hasonló a helyzet a Metro: Last Light-al is, melynek elindítása csak annyi ideig történt, hogy megnézzem mennyire is erőforrás igénylő.

A rossz időnek köszönhetően a négy fal közé szorultam, de természetesen olykor tettem kitérőt a városban is bevásárlás címszóval. Így végül a fizetésre tervezett memóriabővítést a múlt héten megejtettem, s mindezek mellett újra beruháztam a korábbi Tomb Raider – epizódokra, melynek első hat része, s a kiegészítőkkel együtt három lemezen elérhető volt mindössze kétezer forintos áron:

Az igazság az, hogy még ha nem is játszottam ki a régi epizódokat rengetegszer, de minden egyes operációs telepítéskor az összes epizód felkerül  a merevlemezre. Ez pedig bevett szokás évek óta, így a meglévő epizódok közül nem egynek karcos már eléggé a lemeze. S mivel az ár az epizódok számához mérve elhanyagolható volt, így nem bántam meg a vásárlást, habár a borító tényleg kritikán alulira sikerült, bár nem ez a lényeg.
Bízom benne, hogy az időjárás jobbra fordul, s nem csak a négy fal közt leszek kénytelen sínylődni. Reménykedek, hogy a pesti felutazás is megvalósul, habár bízom benne, hogy nem lesz táppénzes kimenetele, mint tavaly.

Modern Family: 4.évad

Kecskenyál

…s most már hivatalosan is véget ért a 2012/2013-as tévés évad. Akadtak olyanok, amelyek véget értek, s akadtak olyanok, amelyeket én hagytam abba. A Modern Family még mindig előkelő helyet foglal el nálam, de valahogy már nincs meg a rajongásom felé, mint annak idején. Ennek ellenére még kitartok, hisz még bőven megvan a minőségi színvonal még akkor is, ha már a lendület bőven elfogyott.

Tovább… →

Les Revenants: 1.évad

Kecskenyál

Az idei tévés évad harmatgyengére sikerült sajnos. Mivel legjobban az amerikai sorozatok vannak elterjedve, így ritkán esik a látószögbe egy-egy nemzetközi alkotás. Azonban jövőre érkezik az amerikai abc programkínálatába a Resurrection, melynek alapkoncepciója azonnal megfogott, azonban többen jelezték, hogy van egy más címmel rendelkező francia alkotás ugyanolyan ötlettel. Mivel magyar felirat található volt hozzá, így nem volt kérdés, hogy be fogom próbálni.
Az alapötlet azonnal elnyerte a tetszésemet. Mi történik olyankor, ha a rég elhunyt szerettünk egyszer csak megjelenik az életünkben úgy, hogy közben semmit nem tud arról, hogy ő már rég nincs az élők sorában? Így történt egy álmatag kisvárosban, ahol több olyan ember jelenik meg, akiket már rég eltemettek. Természetesen az első sokk után az embernek örülnie kellene, hogy visszakapja azt, akit korábban elvesztett, de ugyebár van egy mondás, miszerint az élet megy tovább. S bizony akadnak olyanok, akik már tovább léptek. Így érdekes helyzetek állhatnak elő, amikor például egy vőlegény tér vissza kedveséhez, aki viszont már mással él.

Tovább… →

The Big Bang Theory: 6.évad

Kecskenyál

Az első évadokban egyik legjobb újoncnak számított a The Big Bang Theory, mely azóta elég nagy változáson ment keresztül. Nagyon sokan imádták itthon miközben a nézettség közepesnek volt mondható. Azonban idővel változott az alapfelállás, mely a nézettségre pozitívan hatott olyannyira, hogy lassan az sem meglepő, ha alulról súrolja a 20 milliós nézettséget, azonban az alapkoncepció kizsigerelése nem nagyon jött be sokaknak, s idehaza nagyon sokan elpártoltak a sorozattól.
Az első három évadot imádtam. A negyediknél csak enyhe keserű szájízt éreztem, s az ötödiknél abbahagytam. De egy népszerű sorozattól megszabadulni nem egyszerű, hisz az ember belefuthat róla szóló bejegyzésekbe. S mivel olyanokba futottam bele, amely felkeltette az érdeklődésemet, ezért végül megtörtem, s ott folytattam, ahol annak idején abbahagytam. S egyre inkább az ötlött a fejembe, hogy ugyan esett a színvonal, de sokkal jobb ömlesztve nézni az epizódokat, mert így még élvezhető valamennyire. A hatodik évad felemás érzéseket keltett bennem, s ugyan évad elején akadtak olyan epizódok, amelyek tetszettek, de végül az évadzárás szintén olyanra sikerült, mely után úgy döntöttem, hogy a sorozatból a hatodik évad volt, amelyet utoljára láttam.

Tovább… →