Ha sorozatokról van szó, akkor elég nagy a lemaradásom. Egyrészről az idő jelentős részét nem a képernyő előtt töltöm másfelől pedig elég nehezen kezdek bele új szériákba. Ha mégis, akkor elég nehezen tudom őket követni hetente, s sokszor mikor lemegy az évad akkor már nem is emlékszem mi volt az, ami megfogott benne. Egy valami azonban biztos, hogy nem voltam és nem is leszek előfizetője semmilyen platformnak lévén szinte minden elérhető és felkerül az internetre. Az HBO Max új sorozatára is így találtam rá, amelyet még hajlandó voltam hetiben nézni.
Szégyen vagy nem szégyen, de azért a magyar történelemben annyira képben már nem vagyok. Egyrészről nagyon sokat felejtettem másrészről pedig magával a témával nem is foglalkoztam középiskolás korom óta. Harmadrészt mivel egyáltalán nem nézek TV csatornákat, s politikai tartalmakat sem olvasok ezáltal elég gyorsan felejtem azokat, amelyekkel elég naprakész voltam iskolás koromban. Ezek ellenére azért mégis bepróbáltam eme szériát, melynek tegnap ért véget az első évada. Kérdéses persze, hogy az első évada vagy maga a sorozat.
Címke: Sorozat
Sorozatok a gyermekkoromból
Én azon emberek közé tartozom, akik a nyolcvanas évek vége felé született, és a kilencvenes években élte a gyermekkorát. Ismerősi ajánlásra csatlakoztam egy Facebook csoporthoz, amely tulajdonképpen azoknak jött létre, akik a kilencvenes években voltak gyermekek. Bevallom eléggé nosztalgikus hangulatba kerültem tőle, hiszen mindennap több bejegyzés is napvilágot lát. Ennek is köszönhető többek között, hogy úgy döntöttem készül egy bejegyzés azokról a szériákról, amelyekért nagyon rajongtam gyermekként, vagy pedig valamilyen szinten meghatározó volt, hiszen emlékek kötnek hozzá. Az más kérdés, hogy felnőtt fejjel ezeknek a többségét már nem tudnám élvezni, és amennyiben elérhetőek lennének java részük, akkor már csak nosztalgia miatt néznem meg őket.
Mindenképpen érdekesen éltem meg ezeket a bejegyzéseket a fent említett közösségi portálon. Az internet térhódításával, és a technika fejlődésével a mai gyermekek teljesen más életet élnek, mint régen. Az, hogy ez mennyire fogja őket alakítani nem tudom, ámbár tény, hogy én is azon emberek közé tartozom, akik szerint rossz hatással lehet egy gyerekre, ha úgy akarják lefoglalni, hogy leültetik a számítógép elé vagy kezébe nyomnak egy telefont. A kilencvenes években ilyen nem volt. Anyagi szempontból nem nélkülöztünk, de nem is voltunk eleresztve, így azon gyerekek közé tartoztam, aki iskola után, vagy nyári szünetben kint biciklizett, játszott, vagy játszottunk más gyerekekkel. Ha ezek nem voltak, akkor pedig otthon voltam, és közösen tévéztünk. Ráadásul középiskolás koromig kizárólag a szabadon fogható csatornák álltak rendelkezésre, azaz a TV2 és az RTL Klub indulásáig maradt a két közszolgálati csatorna, mint szórakozási lehetőség. De nézzük szépen sorban, hogy mik azok, amelyekhez kellemes, vagy érdekes élmények kötnek, s kezdve az első bejegyzést magyar sorozatokkal. Tovább…
La Brea: 1×01 (Pilot)
Emlékszem, hogy fiatalabb koromban, illetve középiskolásként mennyire faltam a sorozatokat. Szinte vártam a szeptembert, amikor indultak az új szériák. Egy ideig megvoltak a kiválasztottak, majd pedig szépen leírás alapján sokszor olyanokat is bepróbáltam, amik koncepciók alapján nem is nagyon jöttek be. A High Concept szériák voltak az egyik kedvenceim, de aztán szép lassan véget értek, amelyeket követtem, s az újak pedig nem húztak be. Azonban most itt van a La Brea, amelyre nem tudom azt mondani, hogy minőségileg kiemelkedő lenne, ellenben lekötött, aminek nagyon örültem.

Az alapkoncepció viszonylag elég egyszerű. Egy nap földrengés rázza meg a várost, ahol egy hatalmas lyuk keletkezik, amely sok embert elnyel. Az első negyed órában persze nem tudjuk, hogy miről van szó, majd pedig hamar képbe kerülünk, hogy bizony a túlélők nem a föld alá kerültek, hanem tulajdonképpen egy másik világba. A kérdés persze adott volt számomra, hogy vajon mit is lehet tudni erről a világról, amely számomra, kissé csalódásnak hatott, hiszen nagyon sok mindent nem tudtam meg róla. De persze nyilván kell valami az évadra is, azonban tény, hogy már most látható, hogy a középpontban elsősorban a túlélés fog kerülni, továbbá pedig az, hogy a túlélők milyen élőlényekkel találkoznak majd a másik világban. Ha a karaktereket akarom számba venni, akkor azt kell mondanom, hogy ezen a téren nem túl erős a sorozat, s nem is volt olyan, akivel kapcsolatban szimpátiát éreztem volna. De természetesen kellett egy kis szappanopera is a középpontba, hiszen kell némi családi dráma ahhoz, hogy kapjon némi klisét.
Nem tudom azt mondani, hogy ez jó volt, inkább közepesnél jobb, ami arra sarkall, hogy tovább nézzem. Viszont nagyon gondolkodok azon, hogy vajon ezt hetiben kellene-e vagy csak simán ledarálni majd az egész évadot, ha már végére ért. Egyértelmű, hogy egy TV sorozatnál azért az ember ne várjon el olyan látványvilágot, mint egy nagy költségvetésű filmet, de azért nem tudok elmenni az mellett, hogy azért voltak elég gagyi jelenetek, amelyeket nem nagyon tudtam hova tenni pont amiatt, ahogyan az egész kinézett. Ellenben ez még megbocsájtható tud lenni nálam, ha a minőségi szint idővel emelkedik, vagy olyat mutatnak majd a későbbiekben, amely maradásra bír.
Összegezve azt tudom mondani, hogy egyelőre maradok, és meglátom, hogy mi fog vajon ebből majd kisülni. Nagy reményeket azért nem táplálok, de azért bízok benne, hogy elfog menni majd olyan irányba, ami nekem majd tetszeni fog.
Sliders – A teljes sorozat
Az otthoni kikapcsolódásnak tökéletesnek mondható sokak számára egy elsőre szimpatikusnak tűnő film vagy sorozat, amely nem sokkal később az embert teljesen berántja. Olyannyira, hogy rajongója lesz, s akár többször is képes újra nézni az adott tartalmat. A forgalmazók és gyártók szemszögéből azonban harc a bevételért és nézettségért. Így a nézőnek hatalmas nagy érvágás az, amikor egy-egy történet lezáratlan marad miután nem érkezik újabb berendelés epizódokra vagy ahogyan sokan szokták mondani „elromlik”. Rengeteg szériában van mélyrepülés, de kevés az, amelyik onnan vissza tud kapaszkodni fénykorába. A Slidersnek ez sajnos nem sikerült.
The Big Leap: 1×01 (Pilot)
Nagyjából egy hete tologattam a sorozat bevezető epizódjának megtekintését. Azt hiszem talán tavasszal az előzetes kapcsán döntöttem úgy, hogy mindenképpen ki akarom próbálni majd, hiszen mindenféle zenés és táncolós dolgokra kapható vagyok. Azonban azt kell mondanom, hogy elég nehezen tettem magamévá a bevezető epizódot, s bevallom miután véget ért csak azon gondolkoztam el, hogy ez vajon mi is volt?

Már maga a kezdés is elég érdekes volt számomra. Az alkotók ugyanis elég érdekes akarták bemutatni a főbb karaktereket. Mivel nekem kiesett az alapkoncepció, így tulajdonképpen csak kapkodtam a fejem, hogy most tulajdonképpen mit is látok, hiszen eléggé meglepő fordulatokat tartogatott az első tíz perc. Legalábbis nekem eléggé bugyutának hatott az, hogy egy tinédzser lány teherbe esik egy meleg sráctól, majd pár év múlva ismét feltűnnek egymás életében. Nagyjából ekkor indul be a történet, és ekkor tudjuk meg, hogy miről is szól a sorozat. A középpontban a Big Leap táncos reality show van, amely tulajdonképpen nem mást jelent a szereplőknek, mint egy második esélyt, hogy a szürke hétköznapokból a csillagokba emelkedjenek, vagy pedig szürke életükből kitörjenek. Ez alapkoncepcióként nem is lenne rossz, azonban azt kell mondanom, hogy a megvalósítás nagyon borzalmasra sikeredett.
Véleményem szerint az alapkoncepció önmagában még bőven vállalható lenne. Azonban ez az a fajta, amelyiknél nagyon sokat számít, hogy kik a szereplők, milyen karaktereket láthatunk, illetve kik is alakítják őket, továbbá hogyan sikerül őket életre kelteni. Mindezek mellett pedig nem mehetünk el amellett, hogy vajon ezeket hogyan is sikerül összehozni, valamint mennyire is fogják tudni elbírni a történetszálat, s hogyan is fognak összekapcsolódni. Ebből a szempontból a sorozat bevezető epizódja nem kötött le, s egyik karaktert sem éreztem annak, hogy szimpatikus lenne, s így viszont azt gondolom, hogy az alapkoncepció képtelen lesz működni. Legalábbis nálam.
Nálam ilyenkor a problémát leginkább az szokta jeleneti, hogy sajnos úgy ültem le elé, hogy semmilyen elvárásom nem volt. Így aztán nagyobb a csalódás, mintha magas elvárásokkal ültem volna le a képernyő elé. Nem mondom, hogy vállalhatatlan, de ha valakinek tetszik a koncepció, és eltekint a megvalósítástól, akkor talán tud majd rajta szórakozni. Én sajnos nem tudtam.
A tanár: 4.évad
Sorozatokra az elmúlt bő egy évben nem nagyon jutott időm. Így aztán egyre inkább szelektálok, hogy mit akarok követni és mit nem. Ezzel szemben azért bevállalós vagyok, hiszen azért egy új széria bevezető epizódjára azért be szoktam nevezni. A magyar film és sorozatgyártás soha nem a minőségéről volt híres, hanem inkább arról, hogy mennyire be tudtak állni a földbe ezek az elkészített “remekművek”, vagy mennyire tudta tükrözni, hogy az ember sokszor szörnyűlködni ül a képernyő elé, vagy pedig jót röhögni az elkövetett hibákon. A személyes véleményem, hogy azért van fejlődés, még ha így is bőven felróható hibák vannak jelen. Többek között ezért is volt újabb felüdülés A tanár, így aztán beneveztem az újabb évadra is, amiről időközben derült ki, hogy az utolsó, valamint online volt eddig elérhető, és jövőre jön majd a tévés premier.
Borats American Lockdown and Debunking Borat: 1.évad
Középiskolás koromban véletlen volt, hogy rátaláltam a Borat című filmre. Ennek oka leginkább az volt, hogy annak ellenére, hogy mennyire szerettem a filmeket azért mégsem voltam teljesen képben az épp aktuális trendekkel, és kedvencekkel. Főleg úgy, hogy a tucatfilmek kedvelői voltam. Ez is közrejátszott abban, hogy bemutatása után évekkel sikerült megtekintenem a filmet, amely ugyan tetszett, de eddig összesen kétszer néztem meg. Ugyanis annak a filmnek tartom, amelyet egyszer meglep, majd még egyszer muszáj megnéznem. Elég hosszú idő telt el mire folytatás született, s bevallom ha ismételten nem olvastam volna filmes híreket, akkor simán elmentem volna mellette. Ugyanígy van ez a sorozattal is, amely összesen nyolc epizódból állt, és bevallom rá kellett keresnem a második részre, mert már nem is emlékszem arra, hogy megnéztem tavaly.

Azt gondolom, hogy nem volt olyan ember, akinek az életét nem határozta volna meg az elmúlt két év, melyet a koronavírus árnyékában töltöttük. Még akkor sem, ha az illetőnek egyetlen egy ismerőse, vagy rokona nem betegedett meg, s az állását sem vesztette el, vagy változtattak rajta. Elég csak a kötelező maszkviselésre, s rengeteg szórakoztató helyiségre gondolni, amit bizonytalan időre bezártak. Akadtak olyan franchise-ok, amelyet nem foglalkoztak a világméretűvé váló járvánnyal, de akadtak olyanok is, amelyek beleírták a koncepcióba. A Borat egy elég érdekes koncepció alapból is, főleg ha alapul vesszük mennyire polgárpukkasztó volt az első része, amelyhez a folytatás sajnos nem tudott felérni. Szerencsémre nem is nagyon emlékeztem a folytatásra, s nem is óhajtottam megtekinteni, de a sorozatra mindenképpen beneveztem. Amelyről sajnos az a véleményem, hogy talán még a második részt is sikerült alászárnyalnia.
Az alapkoncepció szerint címszereplőnk elhagyja otthonát, s ismét Amerikába látogat, hogy megtalálja az elszökött lányát. Ehhez viszont nem sok esélyt lát, mint összeköltözzön két férfivel, akik elég mélyen foglalkoznak az összeesküvés elméletekkel. Azt gondolom, hogy mindenki találkozott ilyen hírekkel, vagy hozzászólásokkal különböző cikkek kapcsán, így azt gondolom nem meglepő, ha ez volt a központi témája az új alkotásnak. Az első részt még közepesnek mondanám a maga fél órás játék idővel, de aztán jött a meglepetés, hogy a maradék epizódok összesen hét percesek. Ennyi időbe pedig nem sok minden fér bele.
Ha visszagondolunk, és megnézzük, hogy mekkora médiacirkusz alakult ki, és mennyi mindent lehetett olvasni az interneten, akkor azt gondolom ez a franchise akár tökéletes is lehetett volna arra, hogy ezt a témakört jól kifigurázza. De sajnos ez nem így történt. Ugyanis a címszereplő kizárólag az első részben tűnt fel, s korábbi mellékszereplőkből egyik sem társult hozzá. Mindezek mellett pedig azt kell mondanom, hogy nekem koránt sem volt szórakoztató, hogy számomra ismeretlen színészek próbálnak egy korábbi sikeres film farvizén elúszkálni. Ebből a szempontból pedig totál megdöbbenés volt nekem, hiszen még előzetest és leírást sem tettem magamévá, hogy legalább felkészüljek arra, hogy mi is fog majd rám várni.
Nem mondom azt, hogy élvezhetetlen lett, hiszen akkor hazudnék. Azonban azt kell mondanom, hogy eléggé érezhető volt az, hogy a korábbi sikereket igyekeztek az alkotók meglovagolni, így szinte öröm volt számomra, hogy csak hét percesek a fennmaradó részek, mert ezt fél órában nem biztos, hogy el tudtam volna viselni, és végig tudtam volna nézni. Az mindenesetre biztos, hogy nem óhajtom folytatni, már ha lesz folytatás, és újra megtekintés is ki van zárva teljesen.
Mellékhatás -1×01 (Pilot)
A magyar sorozatokkal kapcsolatban kezd visszatérni a hitem, mert egyre inkább tapasztalom, hogy igyekeznek a készítők a minőség felé menni. Nagyon nehéz egy olyan országban, ahol nincs rá elég anyagi keret, és nincs annyi színész és színésznő, hogy ne azzal szembesüljön az ember, hogy készül egy magyar film vagy sorozat, akkor ne olyan arcok tekintsenek rá, amelyek minden alkotásban feltűnnek. Persze akadt számomra egy-két ismerős arc, de azért mindenképpen pozitívum, hogy ilyen irányba mozdult el a magyar sorozatvilág. Egy valami azonban biztos, hogy jelenleg a hetedik epizódjánál tartó sorozatot mindenképpen végig fogom nézni.
Tovább…
Egyszer volt Budán Bödör Gáspár – 1×01 (Pilot)
A blog keretein belül már többször kifejtettem a véleményemet a magyar sorozatokról. Pontosabban arról, hogy sokszor úgy érzem, hogy nem azon bukik meg a dolog, hogy nem jó az alapkoncepció, hanem véleményem szerint a legtöbb magyar színész egyszerűen a vásznon nem tud színészkedni. Sok magyar filmnél, sorozatnál tapasztaltam azt, hogy úgy éreztem mintha színházi előadást néznék. Az elmúlt években azonban a tendencia javulni látszik, így hát én is teszek próbát sok sorozattal. Jelen helyzetben pedig egyelőre két magyar sorozatot követek (A mi kis falunk, A tanár) amihez úgy néz ki társul a harmadik úgy, hogy igazán nekem nem is tetszik. Azaz nálam abba a kategóriába esik, hogy annyira rossz, hogy már jó.
Tovább…
A mi kis falunk: 4.évad
Többször leírtam már, hogy bizonyos okok miatt nem nagyon rajongok a magyar sorozatokért. Azonban A mi kis falunk ez alól kivételnek számít, mert az első résztől kezdve megszerettem. Az első két évad nyolc epizódja után a harmadiktól már hosszabb epizódszámú évadot kaptunk. Ebből fakadóan már a második olyan etapon vagyunk túl, amely több részt tartalmazott, s ezáltal tovább is volt képernyőn. Azonban azt kell mondanom, hogy nem minden részt élveztem már annyira.
Tovább…