Dexter: 6.évad

Annak idején igencsak felkeltette a figyelmemet a sorozat. Imádtam az alapkoncepcióját, de sajnos számomra a zseniális első évadok után igencsak kimerült. Azonban jött egy bizonyos fordulat, s iszonyatosan éltetem a készítőket. De ott volt egy ötödik évad, amit rühelltem. Nem tudtam elviselni. Egyszerűen nem ment. Nem tudtam élvezni, s csak néztem, mert nagyon mást nem tudtam csinálni, hisz rengeteg szabadidőm volt akkortájt, s ez is jó volt, hogy eltöltsem valamivel az időmet.
Aztán valamikor márciusban úgy döntöttem, hogy belekezdtek a hatodik évadba is. Azonban annyira érdektelen volt az egész, hogy az első húsz perc után úgy döntöttem érzéketlen leszek, s búcsúzok a sorozattól. Olykor-olykor azért néha olvastam híreket, így szépen belefutottam a hatodik évad zárásával kapcsolatos információkba, amelyek hatására úgy döntöttem, ha fintorogva is, de ideje megnézni a hatodik évadot főleg uborkaszezon kellős közepén.

Tovább… →

Modern Family: 3.évad

Továbbra is a Modern Family az első számú favorit sitcom nálam. Idén rendkívül sok korábban elkezdett sitcomtól vettem búcsút, mert végül már csak megszokásból néztem őket. Annak idején rendkívül okos döntés volt bepróbálni a sorozatot, mely azóta is töretlen sikernek örvend.
Harmadik évadával köszönt le a sorozat múlt hét csütörtökön, de csak most jutottam el ténylegesen oda, hogy megnézzem, s írjak is róla. Szerencsére a készítők ugyanazt a minőséget tudták hozni a harmadik etapra is, s ráadásul elég érdekes fordulattal tudták zárni az évadot. Így minden bizonnyal érdekes évadnak nézünk majd elébe a következő sorozatszezonban. De addig a harmadik évad érdemel említést.

Tovább… →

Glee: 3.évad

Három évvel ezelőtt frissességével, szerethetőségével hatalmas rajongótáborra tett szert a Glee. Alig volt olyan, aki nem imádta az első évadot. Aztán a sorozat visszatért a második évadra, s egyre inkább jöttek a negatív hangvételű megjegyzések a sorozatra. Az első évadot imádtam, a másodiknál már kicsit alább hagyott a lelkesedésem, de ugyanúgy követtem nyomon hétről hétre.
Végül a széria lepihent a szokásos nyári szünetre, hogy visszatérjen a harmadik évaddal ősszel. És a visszatérés sajnos nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, ugyanis én is szépen beálltam a negatívan ítélő többség közé. Ugyanis a harmadik évadot akartam, próbáltam szeretni, de valahogy nem jött össze. Az idei évad leginkább arra volt ékes bizonyíték, hogy a sorozat a harmadik évadjára elfáradt, s végül önmaga ismétlődésévé lépett elő, s ennek köszönhetően eltűntek azok a motívumok, amelyekért annak idején megszerettük, megszerettem a Glee-t. Idén rendkívül sokszor megfordult a fejemben, hogy végül kaszálom a sorozatot én is sokak példáját követve, de úgy voltam vele, hogy ismerve a negyedik évados terveket még adok neki egy esélyt. És persze szeptember végén eldől, hogy megérte-e kitartani mellette, vagy sem. Egy biztos: a harmadik évad kritikán alulira sikeredett, mint a dalok, mint a háttér megvalósítást illetően.

Tovább… →

Supernatural: 7.évad

Honnan tudod, hogy kedvenc sorozatod már nem a régi önmaga? Nem várod hétről hétre az epizódokat. Talán azt is elfelejted, hogy a héten volt friss epizód. Nem böngészed a háttér információkat, nem látogatsz a szériával kapcsolatos weboldalakat és persze mindent megcsinálsz, megnézel, csak épp a kedvencedet hagyod utoljára. És persze amikor leülsz megnézni, akkor unalmadban bekapcsolod a géped és netezel, sőt még zenét (!!) is hallgatsz közben, mert egyszerűen nem tud lekötni.
Bizony ez történt a Supernatural-lel egészen pontosan hét évad alatt. Kifulladt a sorozat, s a sorozat iránti rajongásom. Az első három évadot imádtam, s a harmadik évad zárása olyan kemény tökön rúgás volt nekem, hogy egy egész nyarat átkattogtam másokkal együtt jó pár fórumon. A negyedik évad bennem felemás érzéseket keltett,  az ötödiken igazán felkaptam a vizet, a hatodik után pedig csak néztem ki a fejemből, hogy akkor ez most mi is volt. Kis semmitmondó, huszadrangú, de jó poénokkal fűszerezett sorozatként indult hét éve a Supernatural, s igazi követendő mintapélda az első évadok más szériák számára is, hiszen rendkívül sokat fejlődött. Azonban az utóbbi évadok megmutatták, hogy sajnos a sorozatban már szinte egyáltalán nincs potenciál, s önmaga ismétlődése lett. Már a hatodik évadnál is megvolt az az érzet, miszerint itt kéne abbahagyni, de valahogy nem tudtam. A hetedik ez megint csak erősödött, de ugyanúgy ott leszek októberben a nyolcadik évad nyitányánál, s minden bizonnyal majd 2013 májusában, vagy júniusában hasonló módon fogom ledarálni az aktuális évadot, mint idén, mert hetiben követve finoman fogalmazva is borzalmas, nézhetetlen felhígult fostömeggé vált a hét év alatt. És akkor miért is nézem még? Egyszerű: mert régen szerettem. A kapcsolatom a sorozattal olyan, mint egy idővel megromlott párkapcsolat. Tudod, hogy vége, s tisztában vagy azzal, hogy nem működik már, de kitartasz a másik mellett a régi szép emlékek és élmények miatt. S hat évet szenteltem a sorozatnak, így megválni tőle igencsak nehéz.

Tovább… →

Fringe: 4.évad

Érdekes a kapcsolatom a Fringe-el. Az első évadot össze-vissza néztem, amolyan unaloműzőnek használtam. Ebből fakadóan nem volt véletlen, hogy a második évaddal jóformán egyáltalán nem voltam naprakész. Így maradt 2010 nyarára. A második évadot annak idején nagyon feldicsértem, s jó kis írás született róla a blogon. Annyira azért nem kapartam a falat a következő évadért, de azért a harmadikat is bepróbáltam. Igazából csalódtam az évadban, hisz a második igencsak magasra tette a lécet, amit a harmadik évad sajnálatos módon nem tudott sem elérni, sem pedig felülmúlni. Ennél fogva a negyedik évadból talán csak az első két részt voltam hajlandó megnézni, s majd végül eltettem szépen pihenőre. Igazából lehet nem is folytattam volna a sorozatot, ha az idei upfrontson nem jelentik be, hogy visszatér a sorozat még egy évadra, de viszont az lesz az utolsó. S, ha már egészen idáig nyomon követtem a sorozatot, akkor már itt a végén csak nem fogom feladni maximum később végzek vele, s egy keserűséggel átitatott írás születik majd róla.

Tovább… →

Once Upon A Time: 1.évad

Elég érdekes a „történetem” a Once Upon A Time-mal. Valamikor szeptember végén induló sorozatot azonnal bepróbáltam. A pilot epizódot nagyon akartam szeretni, de valahogy nem igazán jött össze. Így az első 42 perc után fájdalommentes búcsút vettem a sorozattól. Majd hétről hétre olvastam a pozitívabbnál pozitívabb visszajelzéseket, s elkezdett bennem mocorogni a kíváncsiság a sorozat felé. Így aztán valamikor március vége felé ismét előkaptam a pilot epizódot, s szinte egyhuzamban megnéztem az addigi elkészült, s leadott összes epizódot. S a legvégére pedig elég korrekt véleményem alakult ki róla annyira, hogy hétről hétre várjam az új epizódokat.
Az idei Upfronts lezajlott, s így már egészen biztos, hogy a mesés sorozattal jövőre is találkozni fogunk minden bizonnyal ismét 22 epizódos évad keretén belül. Kíváncsian várom a következő évadot, hisz nem tudom az igazán acélos első évad után vajon merre is mehet majd a történet a második évad keretén belül.

Tovább… →

Desperate Housewives: 8.évad

Nyolc év és 180 epizód után tegnapi napon végleg elköszönt a képernyőről a Desperate Housewives, hazai nevén a Született feleségek. És vele együtt véget ért egy korszak, hisz az igazi sorozatok iránti rajongásomat igazából ennek és a Lost-nak köszönhetem. És immáron mindkettő véget ért, habár hasonló érzéseket hagyva maguk után.
A sorozat hatalmas rajongótáborral rendelkezett, ami az idők folyamán eléggé megcsappant. Így végül az amerikai abc társaság még a nyár végén bejelentette, hogy ugyan berendelte a sorozat nyolcadik etapját, de ez lesz az utolsó. Minden adott volt ahhoz, hogy egy megfelelő fináléval búcsúzhasson a sorozat a még meglévő rajongóitól.

Tovább… →

The Office: 8.évad

Tavalyi nyaram (sajnos egyetlen) legédesebb momentuma a The Office-dara volt számomra. Alig egy hónap alatt sikeresen ledaráltam a hét évadot, s szinte minimális szünet után folytattam szeptemberben a nyolcadikkal. Továbbra is sajnálom azt, hogy nem előbb próbáltam be, mert rendkívül jó kikapcsolódást okozott számomra. Viszont idén felfigyeltem arra, hogy hétről hétre követve nem nyújt nekem nagy kikapcsolódást, nem nyújtja azt az élményt, amit nyújtott nyáron. Így az évad közepén szépen pihenőre fogtam a sorozatot, majd a fináléra szépen felzárkóztam egy rövid dara keretén belül, s belül az az érzetem támadt, hogy a sorozatot csak darálva tudom élvezni. Sebaj, még ha így is lényeg az, hogy tetszik és szórakoztat.
Az idei évad mindenképpen mérföldkő volt a sorozat történetében, hiszen a hetedik évadban végleg kiszállt a sorozatból Steve Carell, s a sorozat valahol elvesztette egyik legfontosabb, s legértékesebb szereplőjét. A legtöbb széria az ilyen húzást rendkívül rosszul megsínyli, s többnyire a színvonal rendkívül leesik. Nos, a The Office-szal más a helyzet. Alapból eltér a felépítése egy átlagos sorozattól, így ettől valahol nem féltem, s éreztem azt, hogy Carell távozása után is van szufla bőven a sorozatban. Ezt a készítők már a hetedik évad végén megmutatták, s a nyolcadikban ezt meg is alapozták. Ráadásul pedig nézettségileg korrekt évadot tudhatunk magunknak, s immáron hivatalosan is megerősítették, hogy jövőre is képernyőn marad a sorozat, ugyanis jön a kilencedik évad.

Tovább… →

New Girl: 1.évad

Az elmúlt két évben igencsak megfogyatkoztak nálam a sitcomok. Vagy az újak nem jöttek be, vagy éppenséggel a régiekből fulladt ki a szufla, s hagytam abba annak nézését. Idén szinte nulla várakozással a hátam mögött próbáltam be a New Girl-t valamikor november végén, de mivel több epizódon is túl voltam nem fárasztottam magam azzal, hogy bármiféle módon szót ejtsek a bevezető epizódról.
Az idei évad egyik legnagyobb meglepetése volt számomra a sorozat, s feelgood utánérzéssel nem bántam meg, hogy bepróbáltam a tél előtt, s egyáltalán nem érzem azt, hogy feleslegesen elvett volna az életemből a sorozat hosszú perceket.
A  Raising Hope-al karöltve igazi kikapcsolódás volt az idei évadra. Ami rendkívül jó hír nekem és a sorozat rajongóinak, kedvelőinek, hogy az amerikai FOX volt olyan kegyes hozzánk, s a sorozatnak megadta a folytatás lehetőségét azaz szeptemberben újra találkozhatunk kedvenc karaktereinkkel újabb huszonvalahány epizódos évadon belül.

Tovább… →

Kemény májusnak nézünk elébe!

És végre sikeresen letudtam magam mögött az áprilisi hónapot is, ami sajnálatos módon eléggé változó volt minden szempontból, s így valahol egy kicsit meg is viselt. Leginkább az, hogy a köztes évszakok, mint a tavasz és az ősz lassacskán kezdenek eltűnni. Ennek köszönhetően április végén és e hónap elején valami iszonyatosan jó idő volt olyannyira, hogy a strandok sorra nyitották meg a kapuikat. Sajnálatos módon a múlt havi fizetésemnek igencsak a sarkára léptem annyira, hogy szinte egy fillérem nem maradt hónap végére, így lefelé konyuló szájjal kellett elfogadnom azt, hogy bizony kénytelen vagyok megvárni a májusi összeget, ha strandra akarok menni. Helyette maradt az itthon ülés, sorozatok pótlása, bicajozás és persze sétálás. Ráadásul alig egy hónap leforgása alatt sikerült két telefonfeltöltési összeget lebeszélnem a kártyámról. Bár így van ez, ha ez ember a közeli ismerőseivel nem tudja tartani a kapcsolatot internet segítségével se, így természetesen marad a telefon.
Az előző havi beosztásom valami istenesen borzalmasra sikeredett, így nem sok szabadidőm volt. Ami volt azt pedig leginkább azzal töltöttem, hogy az ágyban igyekeztem pihenni, illetve nem bealudni, hogy aztán az éjszakai alvásom nyugodalmas legyen, s ne forogjak éjjel álmatlanul, mert délután mertem szenderegni egy kicsit. Ezzel szemben akadt jó pár olyan nap, amikor ez előfordult, s bizony igencsak megviselt. De szerencsére kijött a jó idő, s ez ad nekem némi plusz energiát, s megfigyeléseim alapján kevesebb idő is kell arra, hogy kipihenjem magam. Ráadásul erre a hónapra több szabadnapom is jutott, így több napot tudtam egyszerre itthon tölteni. Természetesen az igazi „kánaán” majd hónap vége felé várható. A tevékenységeket egyelőre most az anyagiak fogják befolyásolni. Bár ebben a hónapban már elindultak a sorozat finálék, s szeretnék a hónap végére, vagy a következő hónap elejére mindenből szintre kerülni, mert idén nyáron nem szeretnék arra sok időt sorozatokra szentelni. Lévén immár rendelkezek stabil munkahellyel, s már anyagiak sem szabnak leküzdhetetlen akadályokat, így ezen a nyáron elsősorban szabadidős tevékenységeket szeretném előtérbe helyezni. Elsősorban jó pár strandolást tervezek elsősorban családdal, továbbá kilátásba helyeztem egy pesti kirándulást is valamikor a nyár közepén. Bár azért ezek mellett még szétnézek a megyében vajon mennyi szórakozási, kikapcsolódási lehetőség van. Persze valami értelmes, amihez nem kell részegség, hogy élvezhető legyen.

Ha törik, ha szakad ebben a hónapban legalább egyszer kimegyek a strandra, ha már ilyen jó idő kerekedett. Már sikeresen beszereztem a strandhoz szükséges „kellékeket” is, persze kérdés az, hogy vajon az időjárás engedni fogja-e, hogy valóban ki tudjak jutni. Szeretnék nagyon, hisz tavaly rajtam kívülálló okok miatt sajnálatos módon nem jutottam ki, s eléggé bántam is utólag. Habár anyagilag a helyit nem engedhettem volna meg, s kilométereket pedig izzasztó melegben valahogy nem igazán szerettem volna megtenni.
Persze majd látom a lehetőségeket, mert ebben a hónapban is sikerülni fog majd igencsak a fizetésre lépni, hogy aztán az utolsó két hétben azt várjam mikor kapom a következőt. Szerencsére ebben a hónapban jó lett a beosztásom, így feltehetően a következő hónapban még számíthatok egy bizonyos összegre. Ugyanis egyéb politikai intézkedések miatt úgy néz ki ismételten szívok majd egy jó nagyot, ugyanis ismét sikerült egy olyan döntést hozni, amivel a nettó bérem tovább csökken. Szép. Bár igyekszek erre nem nagyon gondolni. Egyelőre elég az, ha az eltervezett dolgokat meg tudom valósítani.