Azon emberek közé tartozom, akiknek ha tetszik valami, vagy elfogadható áron van, akkor hajlandó vagyok egy-egy vizuális tartalomért pénz kiadni, s eredeti kópián megvásárolni. A filmek vannak előtérben, hiszen akármennyire is számít drágának a Blu-ray változatok mégis hozzájuk lehet jutni elég olcsón. Vannak új termékek elég elérhető áron, de használtan is meglehet vásárolni az adott címet.
Mivel egyre inkább hajlamos vagyok töltögetni, de kiírni nem az adott tartalmakat, így végül kénytelen voltam lemezeket vásárolni, hogy több tárhely szabaduljon fel. Ennek kapcsán felnéztem a kedvenc webshopomba, majd végül az alábbi Pixar termékeket vásároltam meg:
Darabáron 1990 forintba kerültek. Nagyjából hétszáz forinttal kellett megtoldanom a végösszeget, ha üres lemezzel számolok, így viszonylag megérte. Egyetlen egy negatívum, hogy sajnos a Toy Story első része nem volt raktáron, beszerzése pedig bizonytalan státuszban volt.
Azt hiszem tudom mit fogok megnézni hétvégén.
Fáradhatatlanul pótolom azon animációs filmeket, amelyek valamilyen módon kimaradtak eddig nálam. Mivel nemrég került bemutatásra a Toy Story harmadik epizódja, így úgy döntöttem ideje lesz újranézni az első két részt. Egyrészt nem volt meg digitális formában, másfelől csak VHS-en volt meg, ráadásul az is az MTV-ről (nem, nem a zenei adó, hanem a közszolgálati) lett felvéve, amikor egyik augusztus 20-ai ünnepi műsor alkalmával leadták. Másfelől pedig ez elég rég lehetett, mert az első részre emlékeztem, addig a második a feledés homályába veszett nem is értem miért.
Animációs filmek terén eléggé le vagyok maradva. Most persze jó páran hördülhetnének fel, s mondanák, hogy a rajzfilmek, animációs filmek a gyerekeknek valók. Nos, részben igazuk lenne, hisz tulajdonképpen ők a célközönség. Azonban egy felnőtt ember is rendkívül jól tud szórakozni ezeken, hisz tegyük hozzá: azért a legtöbb felnőtt a lelke mélyén egy kis részben mégis gyermek marad.