Az elmúlt pár évben jelentősen nőtt azoknak a magyar alkotásoknak a száma, amelyek tetszettek nekem. Olyannyira, hogy akár képes lennék többször is újra nézni. Ezzel szemben továbbra is hadilábon állok ezekkel az alkotásokkal még akkor is, ha előzetesük meggyőznek engem. Így volt ez az Itt érzem magam otthonnal is, amely emlékeim szerint februárban debütált, de mégis másfél hónap volt mire rávettem magam arra, hogy megnézzem. Az előzetessel szemben egy jobb alkotást kaptam, s s nem bántam meg a megtekintést. Ellenben azzal, akivel megnéztem a moziban.
Szerző: Kecskenyál
The Meg (2018)
Magyar cím: Meg – Az őscápa
Filmekkel kapcsolatban erősen hadilában állok az utóbbi időben. Az ok leginkább az, hogy kevés az olyan, amely előzetesre megfog. Nehezen megyek el moziba, s itthon is elég nehezen ülök le olyan filmek elé, melyekről tudom, hogy különösebben nem fognak megfogni, de arra bőven elegendőek lesznek, hogy csak üljek a képernyő előtt, s nézzek ki a fejemből. Már nem egyszer szembejött velem a Meg plakátja, de valahogy nem voltam eléggé felkészülve rá. Kíváncsi voltam rá, de valahogy sajnáltam rá az időt, mert tudtam, hogy középkategóriás filmről lehet csak szó. A rossz időnek köszönhetően pedig beszorulva egésznap a lakásba rávett arra, hogy amikor eluntam magam, akkor megtekintsem.
The Pitt – 1×01 (Pilot)
Mai napig emlékszem arra az időkre, amikor sajnos csak a kereskedelmi csatornák voltak elérhetőek, ha otthoni szórakozásról volt szó. Emellett pedig az internet az otthonokban nem volt annyira elterjedve, mint manapság. Emlékszem mekkora trauma volt, ha egy sorozat lekerült a képernyőkről az alacsony nézettsége miatt vagy hónapokat kellett várni az új részekre. Az internet elterjedésének köszönhetően pedig már nem kellett megvárni a hazai premiert, mert a külföldi premier után pár nappal már naprakészek lehettünk.
A középiskolás éveim, s a húszas éveim eleje jelentette számomra az igazi sorozatfüggőséget. Nem kellett valaminek különösebben tetszenie ahhoz, hogy akár nézősé váljon számomra, vagy akár heti szinten nyomom kövessem. Aztán az általam kedvelt sorozatok szépen lassan végig értek, s az újakat már nem nagyon követtem nyomon, s sorozatokkal foglalkozó írásokat sem olvasok. A letöltéseket pedig átvették nálam a streaming szolgáltatások, hiszen könnyebb előfizetni, mint folyamatosan vadászni azt, hogy mit honnan lehet a leggyorsabban letölteni. Ebből fakadóan is tudtam jó pár sorozattal találkozni. Mivel a sorozatfüggőségem elmúlt elég nehezen veszem rá magam új széria megtekintésére. A The Pitt jó próbálkozásnak tűnt.
Tyúk (2026)
Mai napig emlékszem, hogy gyermekként mennyire is szerettem a baromfikat. Tisztán rémlik, hogy a nagyszülők mennyit tartottak belőle, s elköltözés után egy ideig a szülők is. A szomszédokra is jellemző volt az állattartás, de ahogyan modernizálódott a világ, s átalakult a környék ahol éltem korábban eltűnt az otthoni állattartás. Mosolyt csal az arcomra, hogy mennyire imádtam őket gyermekként egészen annyira, hogy képes voltam nagy rémületet okozni a szülőknek, amikor eltűntem, s közben pedig bebújtam a tyúkok közé. Felnőttként természetesen ezekből kinőttem, ellenben amikor megláttam Pálfi György alkotásának előzetesét, amelynek főszereplője egy tyúk már akkor tudtam, hogy ott leszek a moziszékben.
Nem mindennapi filmről van szó, s nem is mindennapi moziélményről. Az előzetes némileg csalóka, de tulajdonképpen nem hazudik arról, hogy a főszereplője egy baromfi, aki elég sok mindenen keresztül megy.
Tavasz előhírnökei
A kedvenc évszakom többnyire a nyár szokott lenni. Leginkább azért, mert eme évszak az, ami lehetővé teszi az embernek a hosszas kirándulásokat, hiszen még este is elég jó idő van ahhoz, hogy akár egy baráti társasággal ki tudjon ülni bárhová. Az tény, hogy az elmúlt időben sajnos elég nagy hőségingadózások vannak, de tény, hogy a tavasz az, amely a leggyönyörűbb tud lenni. Ennek köszönhetően jó pár fa már virágba borult többek között a cseresznyefák is a Millenáris Parkban. Szerencsére volt időm meglátogatni ámbár tény, hogy sokakat odavonzott eme látvány.
Airfryer: Áldás vagy átok?
Nem vagyok otthonülő típus, s sokat is dolgozok, s ennek köszönhetően a főzés és sütés nem része az életemnek. Az évre tervezett kiadásokat nézve azonban elgondolkoztam azon, hogy anyagi megfontolásból is sokkal jobb döntés lenne, ha bevezetném az életembe még akkor is, ha minimum heti fél napomat elvenné. Gondolkoztam azon, hogy kellene, de végül múlt hónapban megvásároltam az első Airfryer készülékem.
Nem szerettem volna olcsó készüléket venni, de drágát sem, ezért középársávban vadásztam a megfelelő gépre. Végül egy Xiaomi készüléket vásároltam, amelyet azonnal megszerettem. A gépvásárlásból eredő kiadáshoz még hozzá tevődött némi kötelező vásárlás is, így a hónapomat arra fordítottam, hogy a készülék árát kispóroljam. Emellett pedig arra is törekedtem, hogy megnézzem mennyire is költséghatékony egy ilyen készülék.
Egy hónappal a vásárlás után azonban kijelenthetem, hogy remek döntést hoztam, habár tény a szűkös időhiány miatt nem volt komolyabb időm használni, de jelenleg anyagilag és minőségileg is megérte a vásárlás. Bízom benne, hogy nem fog tönkremenni, vagy bármi műszaki problémája lenne, hiszen az igencsak elszállt árak miatt elég jól lehet vele pénzt spórolni.
Superman (2025)
Gyermekként nagyon rajongtam a szuperhős filmekért, de ez felnőttkoromra jelentősen megváltozott. Ennek leginkább oka részemről az univerzum építés volt, melynek köszönhetően olyan alkotásokat is meg kellett volna tekintenem, amelyet nem tettem volna, ha a korábban tetszett karakter nem szerepel benne. Emellett azt gondolom a látványvilágra lett eltolva erőteljesen ezeknek a filmeknek a minősége, melynek köszönhetően a történetvezetés számomra erősen alacsony minőségűek lettek.
Nem nagyon járok moziba pont a filmek minősége miatt, emellett pedig számolnom kell a többi nézővel is. Tavaly nyáron azonban mégis tettem egy próbát, ahol megláttam a 2025-ös Superman film előzetesét. Sokáig gondolkoztam, hogy megnézzem-e, de szerencsém volt, hogy nem döntöttem a megtekintése mellett.
La sociedad de la nieve (2023)
Magyar cím: A hó társadalma
Még általános iskolás koromban nem volt külön szobám, s egyetlen egy TV készülékkel rendelkeztünk. Előfizetés nélkül három csatorna műsora közül tudtunk választani, melyből kettő kereskedelmi csatorna volt. A szülők persze kíváncsiak voltak a későn sugárzott tartalmakra, így fiatalon nagyon sok olyan filmet és sorozatot láthattam, amely elméletileg nem az én korosztályomnak készült. Akadtak köztük olyanok is, amelyek mély emlékeket hagyott. Köztük volt az Életben maradtak, azaz eredeti címén Alive, amely valós történtek alapján készült. 1972-ben egy gép lezuhant az Andokban, s a 27 túlélőből 16-an élték túl. Az életben maradásért cserébe pedig kénytelenek voltak a halottakból táplálkozni. Az amerikai változat is eléggé megrázó volt, így csendben 2023-ban megérkezett egy újabb feldolgozás, amely sokkal radikálisabban meséli el a túlélők történetét.
A mi kis falunk: 9.évad
Egészen pontosan kilenc évvel ezelőtt nekem hatalmas meglepetést okozott A mi kis falunk bevezető epizódja. Ugyan csak nyolc epizódot tudhatott magának az első évad, de részemről mindenképpen korrektnek mondhatom el. Az új részekig sokat kellett várni, így nem is meglepő az, hogy addig többször végig is néztem az első nyolc részt. Minden bizonnyal sokaknál megvannak azok a szériák, amelyek útközben „elromlanak” vagy éppen „elfáradnak”. Véleményem szerint eme szériánál is ez történt. Amíg a nézettség töretlen, addig mindenképpen lesz folytatás. Nálam a nyolcadig évad volt a mélypont, melynél úgy döntöttem, hogy elköszönök a szériától.
Sorra találkoztam a sorozat reklámjaival, s mivel már két évad lógott nálam a levegőben a tél beköszöntével végül úgy döntöttem, hogy szintre hozom magam, ha már nem volt mit nézni. Időközben természetesen sikerült megfázni is, így végül úgy döntöttem jó szórakozás lesz majd. Az érzéseim vegyesek voltak, de mindenképpen az a véleményem, hogy talán a széria eljutott arra a szintre, hogy élvezeti értéke akkor van, ha egyben gyűr le több részt. De miért is?
Tomb Raider (2013)
Platform: Android
A Tomb Raider franchise rengeteg epizóddal rendelkezik. Ebből összesen két alkalommal indították újra a szériát és alkották meg az alapoktól szinte. A legutóbbi 13 évvel ezelőtt volt, mely elég komoly sikernek örvendett még akkor is, amikor már teljesen elütött az alapkoncepciótól, amely elindult 1996-ban. Komoly változásokon esett át, és az alkotók mindenképpen igyekeztek, hogy szinte az összes játékplatformon jelen legyen. Elsősorban az asztali számítógépek és a játékkonzolok közé becsatlakozott a mobilréteg is, hiszen az elmúlt években hatalmas fejlődésen mentek keresztül, s elég komoly grafikai világú játékok jelentek meg különféle eszközökre. Ebből a szempontból hatalmas meglepetés volt, hogy a klasszikus részek is elindultak a mobilpiac felé. 2015-ben az 1996-os első rész jelent meg, s őt követte a második rész is. A mobiltelefonos játékok annyira nem tudtak bevonzani, így nekem kicsit nehezen ment a klasszikus részek elsajátítása főleg, ha azt nézzük mennyire is nehezek. Az irányítás pedig komoly precizitást kér, így az érintőképernyős irányítás nekem elég komoly feladat volt. Őt már nem követte a harmadik epizód, helyette hosszabb idő után megjelent a 2013-ban bemutatott második reboot, mely nem kis meglepetést okozott mindenkinek.
