Prison Break: 5.évad

Magyar cím: A szökés 
Elég régóta vezetem a blogot, ámbár eme sorozatról egyetlen egy bejegyzés sem jelent meg. Annak ellenére, hogy végignéztem, s a második évadot hetiben követtem, már amikor tudtam.
A szériát annak annak idején osztálytársam ajánlására kezdtem el nézni. A koncepció soha nem volt az a kimagasló változat, de még bőven nézhető volt, amely felkeltette az érdeklődésemet. Az igazság az, hogy erre a szériára igaz, hogy az alapot képező koncepció egy, de maximum két évadot bírt volna el, hogy az mindenféle minőségromlás áldozatává váljon főleg úgy, hogy soha nem volt a csatorna zászlóshajója nézettség szempontjából. Ebből fakadóan aztán a harmadik, s a negyedik évadra szintre nem is emlékszem, de valami dereng a záró filmből. Majd aztán követve a trendet egyszer csak megjelent az ötödik évad, amiről osztozom azoknak a véleményével, hogy kár volt erőltetni. 

Tovább…

Célegyenesben!

A szabadidőt nagyon meg kell becsülni. A mai világban, ahol az embert könnyen bedarálhatja a munka gépezete, hogy közben elfelejt élni, pihenni, szórakozni. Nekem annyiból szerencsém van, hogy legalább olyan szakmát sikerült szereznem, ami gyerekkorom óta érdekelt, s ebben el is tudtam helyezkedni. Az más kérdés természetesen, hogy ebből önállóan egy saját külön életet felépíteni anyagi szempontból nem lehet, s az ország fizetésbeli helyzetét ismerve csak akkor lehetne, ha feljebb tudnék lépni a ranglétrán, vagy más jobban fizető munkát találnék. Ami egyelőre esélytelen, ámbár sokakhoz mérve összetehetem a kezemet, hogy legalább van munkám. Arról nem is beszélve, hogy a munkahely váltás jól sült el, s végre nem egy olyan helyen dolgozom, ahol a cél a dolgozók teljes kizsigerelése, s idegileg tönkretétele.
Ennek ellenére nem szabad elfelejteni, hogy jól viselem a munkát, attól még szükségem van a pihenésre. Főleg azért is, mert nagyon sok kedvenc időtöltésem háttérbe szorult, mert a kikapcsolódást úgy oldom meg már lassan másfél hete, hogy vagy nem vagyok itthon, vagy pedig kifulladásig zenét hallgatok. Ugyanis ezek a dolgok azok, amiktől ténylegesen ki tudok kapcsolódni. Azonban szerencsére eljutottam abba a szituációba, hogy volt lehetőségem választani a szabadságolást illetően, ami kissé már hiányzott nekem. 

Az év végi pörgésre való tekintettel év elején azonnal elindultak a szabadságolások, melyből egy hét volt az enyém februárban. Mondhatom azt, hogy kellemesen telt, hogy egy hétig nem kellett dolgoznom, de azért el kell ismernem, hogy sajnos hidegben nem igazán volt kedvem kimozdulni itthonról. Habár időm egy részét nem töltöttem itthon, de attól még sajnos nem telt a legjobban. Mivel még nem vagyok túl koros, így pár nap híján majdnem egy hónapnyi szabadságom jut egy évre, így aztán be kell nagyon osztani, hogy mikor is menjek, vagy ne menjek. Persze lehet bővíteni szabadnapokkal is, ámbár akkor viszont többet is kell dolgozni.
Szerencsére a jelenlegi munkahely úgy gondoskodik erről, hogy a szabad hétvégés munkahéthez adja hozzá a szabadságot, így aztán három havonta öt nap szabadsággal elmehetek egy hétre. Most kicsit sikeresen megcsúsztam, mert voltak betegségek, családi problémák kollégák részéről, így aztán már ideje volt, hogy én is kivehessen a jól megérdemelt egy hetemet. 

Üröm az örömben, hogy sajnálatosan el kellett döntenem, hogy pontosan mikor is akarok menni. Én úgy voltam vele, hogy minél hamarabb, azonban a szórakozáshoz szükség van anyagiakra is, mert azért egész nap itthon ülni, vagy csak elmenni valahová mindenféle költés nélkül nem nagyon szeretnék. Azonban most fennállt egy olyan lehetőség, hogy a két napos ünnepet felhasználva több napot tölthetek itthon úgy, hogy közben csak öt napra írnak ki, vagy pedig több napra írnak ki a szabad napjaim hátralévő részéből, s fizetési héten megyek el. Végül aztán (szerencsére) győzött a józan ész, így azt választottam, hogy kevesebb szabadságból származó napom legyen kiadva – ezzel spórolva nyárra -, s egybe essen az ünneppel, s ezáltal kevesebb szabadnappal, de ünnepnappal pótolva jobban járok.
Mit is tervezek? Első körben naprakész lesz a lassan egy hónapra megvásárolt új telefonom, amin annyi minden van, hogy nem árt, ha éppenséggel tisztítást végzek alkalmazások, s duplán meglévő zeneszámok terén. A töménytelen fotókról (van legalább 150), amit még nem mentettem le róla. Akkor természetesen van pár film is, amit érdemes lenne bepótolnom, hogy végre törölni tudjam a merevlemezemről. Sorozatok terén pótolni valóm kizárólag a Prison Break, aminek majd a napoknak nekiülök, hogy jövő héten csak a fináléval kelljen foglalkozni. Egy kilenc részes évad nem sok, bevállalható. Természetesen még ott van a Vészhelyzet is, melyet annak néztem, tetszett is, de csak tévében követtem. A kevés általam nézett sorozat miatt a régieket kellett elővennem, s mivel egyébként is kiestem a későbbiekben, így elölről kezdtem el, s tizenöt évadnyi szórakozás vár rám. Jelenleg megakadtam az első évadnál (mint tavaly), s a maradék tíz résszel minden bizonnyal végzek a héten. Legalábbis, ha nem adódik más program. 

Ugyanakkor bízom abban, hogy jó idő lesz, ámbár minden bizonnyal a kimozdulást majd valamikor délután hat utánra időzítem, mert megsülni nem óhajtok, s a kellemes esti levegőt jobban szeretem a fülledt délutáni állapottól eltérően. Természetesen már most tervezgetek hova kellene elmenni, így aztán bicajos „túráknak” nézek majd elébe, s majd frissíthetem a telefonom applikációját, hogy éppenséggel hány kilométert tettem meg éppen. Benne volt a pakliban egy mozizás is,de végül úgy döntöttem, hogy újra megnézve előzetesét az Alien Covenant-nak jobb lesz, ha megvárom a digitális változatot belőle, s itthon nekiülök. 

Méltatlanul hanyagolt szériák (?)

Legkésőbb szeptember végére elindul a 2009/2010-es amerikai tévés évad. Érdeklődési körömbe elsősorban – és persze kizárólag – a sorozatok kerültek. Amelyik sorozat túlélte a tavalyi évet, az idén megint nekifuthat, aztán látjuk, hogy mi sül ki ebből. Ki mondja azt, hogy ennyi elég? Én, vagy a tévéadó?
2008/2009-es tévés évad érdekes volt számomra. Napi szinten 2-3 órát töltöttem sorozatok nézésével, hétvégén 4-5 órát, ami összeségében nem sok, hisz emellett iskolába jártam, jutott időm tanulni is részben, továbbá amint kijött a jó idő, azonnal bevezettem a napi szintű mozgást, amit kizárólag a szabadban lehetett elvégezni.
Még májusban kezdtem el blogolni, terveim közt szerepelt jó pár kritika filmekről, sorozatokról, játékokról. Sorozatok közül jó párat sikerült meg is írni, de a többi valahogy elsikkadt, nem véletlenül. Egyrészt nem unatkoztam eléggé, hogy elővegyem őket, és megfelelő képet vadásszak hozzájuk, másfelől nem is sikeredtek olyan jóra, mint amilyennek tűntek. Persze 1-2 kivétel azért mégis akad, amelyik azért kapott helyett eme posztban, mert már kevés időm maradt hátra a nyári szünetből, és inkább hanyagolom a kicsinosított, tudatosan felépített kritikát.
És akkor akkor a részletek mögött spoiler halmaz…
Tovább…

Három napos hétvége

Legutóbb, mikor három napos hétvége volt (valamikor április környékén) épp sikerült lebetegednem, szóval akkor az egész tervem arra a hétre ment a levesbe. És a rá következő héten is beütött a szar, szóval …

Végre itt a három napos hétvége, úgy tűnik betegség nélkül nem úszom meg. A hét kellemes izomlázzal kezdődött, ami ugye leginkább a testnevelés órának tudható be. Hisz egész évben lazsálás, tanár se nagyon izgatja magát, lényeg, hogy be tudjon húzni két vonalat, hogy az óráján megjelent az illető és kész. Utána mehetsz amerre látsz, csinálhatsz bármit a tornaterembe. Ennek meg is lett az eredménye, hisz az évi kötelező felméréseket meg kell csinálni, mese nincs. Így a “kellemes” futás, fekvőtámasz és “barátai” eléggé kiütöttek. Persze lényegtelen, hogy az ember napi 1-2 kilómétert legyalogol, esetleg 3-4 kilómétert megtesz biciglivel, hisz magának osztja be energiáját. Itt pedig fontos, hogy időre teljesísd az adott feladatot. Utána volt aztán rosszullét, látszott is, hogy nem vagyok hozzászokva. Kb. két liter vizet azonnal magamba öntöttem, ami ugyan nem volt túl jó ötlet. Elővettem a reggel becsomagolt kis “uzsonnámat” és beleharaptam egyet, de az se ment le teljesen. Később se lett túl jó, az pedig egyenesen zavart, hogy zuhanyzási lehetőségem sem volt az izzasztó futás után.

Annak ellenére, hogy kedden, sőt szerdán se kellett bemenni első órákra, kihasználtam, s pótoltam a lemaradásaimat a sorozatok terén. Pár filmet is bepróbáltam. Ennek eredményeként megint csak későn mentem el aludni, amikor pedig kikapcsoltam a tévét megint magába kerített egy furcsa érzés, és kezdődött a forgolódás. Szerdán már nem tovább szenvedni, így két órára lepihentem. Persze ez megint huhogást eredményezett. Huhogtam egy sort, majd csütörtökön úgy döntöttem nem megyek be.

Pénteket letudtam. Mivel sikeresen elázott az angol füzetem, s sok lett volna a rengeteg igeidőt meg egyéb nyelvtani izéket átmásolni, ezért felhívtam az angol tanárt, közölve a rémes hírt, s jövő hétre csúsztattam az egészet. Most valahogy nem lett volna kedvem egész délután másolgatni.

Szerencsére bejött a rossz idő. Így nem kell izzadni, ennek nagyon örülök. Kedvemre van ez az időjárás. Az már kevésbe, hogy emiatt nem mehetek sehová. Valahogy a kissé borongós, lágy nyári szellős idő bejön, de az eső az nem. Persze, ha olyan kedvem van, akkor nem zavar. Vagy nincs dolgom. De amikor mennék én világnak, akkor bizony baj. Fontos lenne nekem mindenképp, ugyanis hétköznapok annyira lefárasztanak, hogy aznap inkább leülök a TV elé, s benyomok egy DVD lemezt, mint elmenjek bárhova is, vagy megemeljem az ujjamat.

Ma viszonylag unalmasan telt a napom. Befejeztem a Grey’s Anatomy-t, s olyan vége lett, hogy szerintem írok majd ide róla egy kis szösszenetet. Jeleneleg a Prison Break utolsó évadának pár részét nézem, de a “nézés” jelző erősen csúsztatott kijelentés tőlem, mivel épp bejegyzést írok. Ha már néztem eddig, ezt a pár részt csak megnézem. Az már mellékes, hogy a lemezre kiírás után vettem észre, hogy nekem volt még itt a negyedik évadból egy 17-es epizód, melyet formázás előtt kimentettem – egyéb sorozat epizódokkal együtt – lemezre, s ezt elfelejtettem bemásolni, mikor letöltöttem a hiányzó epizódokat. De magasról teszek rá, nem hiszem, hogy újra megnézném ezt a sorozatot. Nem tudom, hogy pusztán nem akarok pazarolni, és a letöltött anyagokat ezért írom ki rögtön lemezre, de elég kevés film/sorozat esik törlés áldozatául.

Az egész hétre megint rossz időt jósolnak, szerintem megint gubbaszthatok itthon. Valószínűleg megragadom az alkalmat és DVD-zni fogok, illetve lehet valamelyik régi kedvenc játékomat feltelepítem, és játszok kicsit. Az, hogy melyik lesz, és elindul-e majd Windows 7-en nem tudom. Majd látom.